A Brexit hatása az e-kereskedelemre


Az Egyesült Királyság meglehetősen tragikomikus körülmények között vergődik a Brexit csapdájában, melybe még David Cameron egykori brit miniszterelnök navigálta az országot a 2016 júniusában tartott népszavazáson. Akkor a britek nagyon kis többséggel úgy döntöttek, hogy a szigetország elhagyja az Európai Gazdasági Közösséget , amelyre azonban azóta sem került sor .
2017 márciusában az Egyesült Királyság hivatalosan is kérte kilépését a politikai és gazdasági közösségből, és megkezdődött az azóta is tartó folyamat. Ezt sokadik alkalommal halasztotta el a már lemondott Boris Johnson által vezetett brit alsóház, és határideje most éppen 2020. január 31. Alig egy hónap múlva azonban még egy újabb népszavazással felérő parlamenti választás is lesz a szigetországban.
Így – bár a folyamat két és fél éve tart – még mindig nagyon nagy a bizonytalanság azt illetően, hogy milyen formában lép majd ki az Egyesült Királyság az EU-ból. A legnagyobb felfordulást okozó “kemény Brexitet” sikerült ugyan elkerülni, de ennek ellenére tovább folytatódik a bizonytalanság, már ha egyáltalán sikerül egy ilyen politikai konszenzust összehozni az év végéig felálló brit kormánynak.
Akárhogy is, az angolok kilépése a közös piacról gyökeresen megváltoztatja majd a kontinens egyik legnagyobb banki központját és e-kereskedelmi piacát is. De hogyan érinti mindez a közös vámpiacon maradó iparági szereplőket?
Milyen változásokat hoz a kilépés a leginkább érintett brit piacon?
A kilépés legnagyobb vesztesei mindenképpen azok a brit kereskedők lesznek, akik egyik napról a másikra elveszítik az EU tagsággal járó közel 70 országra kiterjedő kereskedelmi megállapodások biztosította előnyöket, és a közel 500 milliós fogyasztót magába foglaló vámszabad közös piacot.
Amennyiben nem sikerül megállapodást kötnie a feleknek, és mégis a kemény Brexit valósulna meg, az katasztrofális hatással lehet az alapvetően exportra épülő brit kereskedelmi szektorra. Bár erre igen kicsi, de elméleti esély mégis van, hiszen amennyiben valóban életbe lép a kilépés, a 2020 végéig tartó türelmi időszak során kell tisztázni a további részleteket az ország európai gazdasági közösségéből való végleges távozásával kapcsolatban. Ezek zátonyra futása esetén szintén megvalósulhat a “kemény Brexit” forgatókönyve.
Vámhatárok visszaállítása
A legfontosabb, és az e-kereskedelmet érintő legnyilvánvalóbb hátrány a vámhatárok visszaállítása, amellyel mindkét szcenárió megvalósulása esetén szembe kell nézniük mind a brit kereskedőknek, mind az EU-s partnereiknek. A vámellenőrzés gyakorlatának bevezetése pedig azonnal hosszabb ügyintézéshez és szállítási időkhöz, valamint a vám illetve adóterhek növekedéshez vezet majd.
Ez az egyre nagyobb mértékben előforduló visszaküldött csomagok esetében is hasonlóan megkeseríti majd mind az eladók, mind a fogyasztók életét. A költséges procedúrát ellenkező irányban is meg kell majd ejteni, ami ahhoz vezet, hogy jóval kevésbé éri meg brit kereskedőkkel üzletelni a EU területéről.
A “kemény Brexit” megvalósulása esetén az EU által eddig elfogadott engedélyek és okmányok érvényüket vesztik, ami tovább súlyosbítja a helyzetet. Az Angliában gyártott termékekbe beépített alkatrészek egyenkénti eredetigazolása, valamint az azokra vonatkozó vám- és illetékköltségek megállapítása is további nehézségekhez vezethet majd.
Azonban kár lenne azt hinni, hogy a Brexit által okozott költségnövekedés csak a brit kereskedelmi szektorban vezet problémákhoz, hiszen az európai beszállítói láncban is komoly költségnövekedést és fennakadásokat okoz majd. Akár egyezséggel, akár anélkül lépnek ki a britek, az mindenhol komoly zűrzavarral és költségnövekedéssel jár majd, ahol a szigetországban gyártott, vagy azon keresztül érkező alkatrészeket/szabadalmakat használnak fel.
Az ennek leginkább kitett piacok az Egyesült Királysággal hagyományosan komoly kereskedelmi kapcsolatokat ápoló országok, melyek közül az ír, holland és belga gazdaságnak kell a legkomolyabb károkkal szembenéznie. A legkevésbé talán a kontinens legkomolyabb ipari exportőrének, Németországnak kell megküzdenie a problémákkal. Számukra a legnagyobb kihívást a brit piacon fellépő keresleti vákuumot kitöltő alternatív piacok felkutatása jelenthetik majd.
A Brexit nyertesei
A kilépés legnagyobb nyertesei leginkább azok a brit piacra szállító, EU-n kívüli kereskedők lehetnek, akiknek komoly gondot jelent a meglehetősen szigorú európai termékbiztonsági előírásoknak, valamint adatvédelmi szabályozásoknak való megfelelés. A brit kormány deklaráltan csökkenteni kívánja a piacra belépni kívánó kereskedőket sújtó előírások számát és azok szigorát. Ezenkívül országközi megállapodások alapján kilátásba helyezte az EU-n kívülről érkező termékeket érintő vámok egyedi csökkentését is.
A mind EU-ba és Nagy Britanniába exportáló cégeknek azonban fel kell készülniük ezekre az eltérő előírásokra. Ezért ennek megfelelően kell majd módosítaniuk az elektronikus kereskedelmi tevékenység során kulcsfontosságú szállítási feltételeiket, valamint a vám és logisztika költségek és eljárások különbözőségéből fakadó üzleti gyakorlatukat.
A font volatilitása, és a brit FMCG piac várható nehézségei
További nagy kihívást jelenthet majd az e-commerce szereplőknek a brit font árfolyamának hullámvasútja, amely szintén megnehezítheti az országba exportáló kereskedők dolgát. Elemzők szerint a legkomolyabb fennakadásokat a fogyasztók ellátásában az élelmiszer-és gyógyszerpiacon okoz majd a kilépés, de az egész FMCG szektor megremeghet majd. Az ellátási és behozatali problémákkal terhelt piacon a vásárlók valószínűleg a könnyebben és olcsóbban beszerezhető hazai termékeket részesítik majd előnyben. Az importált áruk forgalmának jelentős visszaesése pedig komoly károkat fog okozni az Angliába ilyen termékeket importáló kereskedőknek.
Számos nagy kereskedőlánc, többek között az Amazon is jelezte, hogy raktáraikban várhatóan komoly fennakadásokat okoz majd a brit kilépés. Ezért elképzelhető az is, hogy hetekre le kell majd zárják nagyobb disztribúciós központjaikat, amikor az “exit day”, azaz kilépés napja felvirrad.
Leave vagy mégis inkább remain?
Az október végén Boris Johnson által elfogadtatott kilépési megállapodás fényében egyre kevésbé valószínű, hogy bekövetkezik a kemény Brexit, de 2019 során az angol piac szereplői már alaposan megszenvedték az ezzel kapcsolatos bizonytalanságokat. Ezt jól jelzi, hogy a korábbi évekkel kapcsolatos elemzői várakozások a soron következő karácsonyi periódusra alig egy százalékos növekedéssel számolnak Nagy Britanniában, ami jóval elmarad az utóbbi évek forgalomnövekedésétől.
A bajokat tovább tetézi a Donald Trump által Kína ellen indított kereskedelmi háború is. Ez az elemzők szerint 2020-ra érheti el csúcspontját, mivel árfelhajtó hatása idén még kevésbé volt befolyással az árakra a Brexit miatt hatalmas készleteket felhalmozó kereskedőknek köszönhetően.
A B2C üzletágban azonban már most elkerülhetetlennek tűnik, hogy ezek a korrekciók bekövetkezzenek, és a brit fogyasztók közvetlenül is megérezzék a kínából érkező áruk drágulását. Egyre sürgetőbb feladatnak tűnik az ellátási láncok és logisztikai rendszerek átalakítása, amelyek aligha lesznek pozitív hatással az árakra, és húsbavágó visszaesést hozhatnak a brit kilépés megvalósulása esetén.
Ez pedig vagy megtörténik, vagy éppen nem. Az elmúlt három és fél év eseményei alapján ember legyen a talpán, aki meg tudja jósolni a brit szappanopera végkimenetelét. A végső döntés annak a parlamentnek kezében lesz, amelyet december 12-én választanak meg az Egyesült Királyságban, ezért bármi megtörténhet. Az angol parlamentben hozott politikai konszenzust azonban még az EU vezetőinek is egyhangúlag jóvá kell hagyniuk. Így – az átmeneti periódust is ide számolva – alighanem évek kellenek még, amíg pont kerülhet a Brexit történet végére, amely akár azzal is zárulhat, hogy az Egyesült Királyság végül mégsem sem lép ki az EU-ból.
A cikk a GetElastic.com írása alapján készült.
The post A Brexit hatása az e-kereskedelemre appeared first on Kosárérték.hu .